Atlétika

 

Szövetségi kapitány: Oroszi Zsuzsanna 

elérhetősége: 

oroszizs@pestmegye.hu
oroszizsuzsi01@gmail.com

 

Az atlétika a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szabályzata alapján működik. Ezekre a szabályokra alapozva határozzák meg a különböző sérültségi kategóriákra vonatkozó előírásokat. A futó- és dobószámok pályáinak mérete változatlan, míg a dobószámoknál az eszközök tömegét eltérően határozzák meg. Az atlétika sportágban nincs kizárva sérülési típus, kerekesszékben, protézisekkel, a vakok segítőkkel (guide) versenyeznek. A versenyeken megtalálhatóak a futó-, dobó-, ugró-, pentatlon- és maratonszámok is.

Az atléták a sérültségüknek megfelelő kategóriákban indulnak a versenyeken.

Kategóriák:

T (track) - futószámok
T11–13 vak és látássérült versenyzők
T20 értelmi fogyatékos versenyzők
T31–38 központi idegrendszeri sérültek
T42–46 járóképes versenyzők
T50–54 kerekesszékes versenyzők

F (field) - dobó- és ugrószámok
F11-13 vak és látássérült versenyzők
F20 értelmi fogyatékos versenyzők
F32-36 központi idegrendszeri sérültek
F40-46 járóképes versenyzők
F51-58 kerekesszékes versenyzők

Az atlétikát a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), az IPC atlétikai bizottsága szervezi, négyévente rendez világbajnokságot, illetve regionális bajnokságokat. Az IPC az atlétikai versenyeket a Nemzetközi Atlétika Szövetség szabályai szerint bonyolítja a mozgáskorlátozott, látássérült és értelmi fogyatékossággal élő sportolók számára. A paralimpiai játékokon való részvételhez ezeken a versenyeken közvetlen módon lehet helyet szerezni, illetve a világranglista alapján állapítják meg az országok számára biztosított kvótát és az ún. szabadkártyákat. A paralimpiai játékok egyik legnépszerűbb sportága az atlétika, ebben a sportágban rendezik a legtöbb versenyszámot is. Az atlétika 1960 óta szerepel a paralimpián.

 

A sportág magyar története:

Az atlétika már az 1929-es hazai parasport történeti kezdetekkor és az 1970-es években az újrakezdésekor is megjelent a rehabilitációs sport elemeként. Az 1980-as évek elején a mozgássérült atlétika hozzáértő szakedzők hiányában gyakorlatilag önszerveződően, spontán fejlődött. Ebben az időben élte fénykorát a Halassy Olivér Sportegyesület, ahol sokan más sportágak mellett először kiegészítésként atletizáltak, majd a nemzetközi, ISI- és más világversenyek sikerei után, közülük sokan fő sportáguknak választották. Hamarosan a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága (MTSB) hozzájárulásával elkészült a nemzetközi előírásokat maximálisan figyelembe vevő hazai szabálykönyv is.

A mozgássérültek sportjára jellemző spontaneitás komoly sérülésveszélyt rejtett magába ad hoc jellege miatt, ezért megelőzésképp meg kellett teremteni a rendszeres edzése lehetőségét. Különleges edzésrendszert kellett kidolgozni, megfelelő szakembereket találni, mivel különböző sérültségi fokú embereknek kellett együtt edzeni. Fokozatosan nőtt a versenyzői létszám a hazai versenyeken, és a folyamatos orvosi vizsgálatok alapján a sportolók tisztában voltak lehetőségeikkel és képességeikkel.  

Értelmi fogyatékosok atlétikája:

A paralimpiai játékokra az enyhe értelmi sérültek - tanulásban akadályozottak nyerhetnek indulási jogot. A súlyosabb értelmi sérült sportolók a Speciális Olimpiai Játékokon vesznek részt. 1992-ben, az IPC és az INAS-FMH közös szervezésében rendezett madridi paralimpián indultak először magyar sportolók, Liska Attila, Ifi Attila, Aranyosi Zsolt, Angyal Sándor és Sinka Gábor képviselte Magyarországot az értelmi fogyatékosok atlétika versenyein. Atlantában 3 sportolónk, míg Sydneyben már 7 atlétánk képviselte hazánkat. Orsós Mária és Ponyori Sándor távolugrásban bronzérmet szereztek. Az értelmi sérültek IPC versenyeit a 2003-2008 közötti időszakban felfüggesztette a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, így az ő nemzetközi versenyeztetésük ekkor csak az INAS versenyekre korlátozódott.

A 2012-es londoni paralimpián Biacsi Ilona 1500 m-en 3. helyezést, testvére Bernadett pedig a 4. helyet érte el. Ilonának 2016-ban, Rio de Janeiróban sikerült ezüstérmet nyernie 1500 méteren.

 

A látássérültek nemzetközi atlétikai versenyeinek kialakulása:

A Prágai Vakok Szövetségének vezetője, dr. Rudolf Tyll 1952-ben felmérésre kérte fel a szomszédos országok testnevelőit (Németország, Lengyelország, Magyarország), hogy összehasonlíthassa az eredményeket egy „levelező” verseny keretében. Két korosztályban 6-6 fiú, majd 1955-től még 6-6 lány mérte össze tudását 60 méteres futásban, helyből távolugrásban, súlylökésben, illetve a fiúknál gránáthajításban, a lányoknál pedig másfél kilogrammos füles labda dobásban. A valóságos találkozóra 1956-ban, Prágában került sor, ahol a hat fős csapatok két versenyzője teljesen vak volt, a többiek csökkentlátók. A négy versenyszám összetett eredménye számított. 1958-ban már nyolc ország legjobbjai vettek részt a leningrádi 4 napos, nagyszabású versenyen, 24 fős csapatokkal.

Hamarosan kialakult a végleges versenyrendszer. Négyévente olimpia, páros években világbajnokság (az olimpia évének kivételével), a páratlan években Európa-bajnokság szerepel a nemzetközi programban. A különböző világversenyeken együtt szerepelnek a mozgássérültekkel, míg az Európa-bajnokságon csak látássérültek vesznek részt.

Szabályok:

A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) szabályai érvényesek a láttássérültek versenyein is, az alábbiakban leírt kiegészítésekkel és módosításokkal.

Versenyzési jogosultság: az IBSA 3 osztályt különít el a különböző látási képességek alapján.

Osztályok:

Az osztályba sorolást meghatározó vizsgálatkor a sportoló jobban látó szemét kell figyelembe venni, és a sportolónak viselnie kell kontaktlencséjét, vagy szemüvegét, függetlenül attól, hogy azt versenyzés közben használja-e.

B1 – a fényérzékelés teljes hiánya mindkét szemnél, vagy legfeljebb olyan fokú érzékelés, amely nem teszi lehetővé a kéz formájának felismerését semmilyen távolságból és semmilyen irányból.

B2 – a kéz formájának felismerése 2/60 látásélességig és/vagy legfeljebb ötfokos látómezőben.

B3 – 2/60 és 6/60 közé eső látásélesség és/vagy 5-től 20 fokig terjedő látómező.

Módosító kedvezmények és osztályonkénti felszerelések

B1 – Minden versenyző köteles egy hitelesített sötét szemüveget vagy annak megfelelő, engedélyezett takaróeszközt viselni versenyzése alatt az összes ügyességi számban és az 1500 méteres és annál rövidebb futószámokban. Engedélyezett a sportolók segítése hangjelzésekkel és korlátozottan az optikai jelzésekkel is. A B1-es osztály azon versenyein, melyeken hangjelzésekkel segítik a sportolókat (100m távol-, hármas- és magasugrás), a közönségnek teljes csendben kell a versenyt figyelemmel kísérnie.

B2 – Hallható és látható jelzésekkel (a környezettől eltérő színű zászló, szalag, jelzőpor stb) egyaránt lehet segíteni a sportolót.

B3 – Az IAAF szabályai alkalmazandók, az alábbi kiegészítésekkel: siket és egyben látássérült sportolók számára az IBSA versenyein történő indulást javasolják. Az IBSA szabályaitól is el lehet térni, de ehhez a techinkai ellenőr előzetes jóváhagyása szükséges. A módosítások más sportolók számára semmilyen hátrányt nem okozhatnak.

Paralimpiai érmeseink a magyar atlétika történetében:

ÉVSZÁM, HELYSZÍN

NÉV

VERSENYSZÁM

KATEGÓRIA

HELYEZÉS

1972 Heidelberg

Fejes András

60 m  Kerekesszékes Síkfutás 

1A

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

Czuth Gábor

Gerelyhajítás

 

B3

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Diszkoszvetés

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Gerelyhajítás

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Súlylökés

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

 

Lorencz Péter

Magasugrás

 

A6

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Németh László

Ötpróba

 

B1

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Nyin Lajos

Diszkoszvetés

 

L5

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

Nyin Lajos

Gerelyhajítás

 

L5

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

 

Oláh József

Magasugrás

 

B3

Aranyérem

1984 Stoke Mandewille

Szabó Tibor

Súlylökés

L2

Aranyérem

1984 Stoke Mandewille

Szabó Tibor

Diszkoszvetés

L2

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Nagy Dénes

Súlylökés

 

B3

Ezüstérem

1988 Szöul

Nánási István

Súlylökés

A2 A9

Ezüstérem

1992 Barcelona

Pazinczár Attila

Diszkoszvetés

B3

Bronzérem

2000 Sydney

Orsós Mária

Távolugrás

F20

Bronzérem

2000 Sydney

Ponyori Sándor

Távolugrás

F20

Bronzérem

2012 London

Biacsi Ilona

1500 m Síkfutás

T20

Bronzérem

2016 Rio De Janeiro

Biacsi Ilona

1500 m Síkfutás

T20

Ezüstérem

 

Forrás: Nádas Pál-Paralimpiai Történetek

Forrás: Allianz Hungária Zrt.