Kerekesszékes kosárlabda

Szövetségi kapitány: Czupi Márton

Elérhetőség: czupimarton@yahoo.com


A sportág története:

Az egyik legnépszerűbb sportág a mozgássérült sportolók körében külföldön, és egyben a legnagyobb érdeklődéssel kísért paralimpiai verseny. Eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki a II. világháború alatt. Korábban a profibajnokságban játszó, de a háborúban megrokkant kosarazók nem tudtak lemondani az általuk imádott játékról ezért kerekesszékben is folytatták. Nagy-Britanniában viszont a hadirokkantak rehabilitációjának volt fontos eszköze a sport. Stoke Mandeville-ben Sir Ludwig Guttmann irányításával nemzetközi játékokat is szerveztek. Az első angol – amerikai párharc 1955-ben Brit sikert hozott az ún. netball (palánk nélküli) játékban, de a felek következő találkozásakor, amikor már palánk is volt, amerikai győzelem született. Így 1960-ban, a Római Olimpiai Játékokkal párhuzamosan megrendezett első paralimpai játékok programjában már szerepelt a kerekesszékes kosárlabda, amelyben csak olyan mozgásukban korlátozott játékosok vehetek részt, akik nem voltak képesek az épekhez hasonló módon futni, ugrani, és függőleges tengelyük körül megfordulni.

A kerekesszékes kosárlabda magyar története:

Magyarországon az 1960-as években került a sport a rehabilitáció repertoárjába Dr. Novoszel Tibor jóvoltából. A 70-es évektől kezdődően pedig Dr. Laczkó Magyar György testnevelő tanár irányításával minden olyan kerekesszéket használó amputált és gerincvelő sérült ember megismerkedett a kerekesszékes kosárlabda alapjaival, akit az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben kezeltek. A magyar csapat első nemzetközi mérkőzéseire 1985 novemberében Prágában került sor Jugoszlávia, Ausztria, és Csehszlovákia ellen. Ekkor már az osztrákok, valamint a jugoszlávok is előrébb jártak a sportág ismeretében, míg a csehszlovákok szintén csak ismerkedtek a kerekesszékes kosárlabda mivoltával. Ennek megfelelően az akkor szerveződő cseh csapattal szemben győzedelmeskedett a magyar válogatott, míg az osztrák és szlovén együttestől nagyaranyú vereséget szenvedett. Későbbiekben ezeket a párharcokat újra és újra megrendezték, alkalmanként még Lengyelország és /vagy Németország is csatlakozott a tornához. A 80-as évek vége fele nehezedtek a körülmények, a fejlődést nem segítette, hogy a kerekesszékek elavultak, elhasználódtak, és úgy sportszékek beszerzése hiányában az utánpótlás sem haladt előre. A mélypontot az1993-as Stoke Mandaville-i Európa-bajnokság selejtezője jelentette, ahol a magyar csapat súlyos vereségeket is elszenvedve az utolsó helyen végzett. Ezt követően kisebb fellángólás következet be a 90-es évek közepén, mikor a 11 csapatos IV. divízióban, a kölni tornán Lengyelország mögött második lett a magyar csapat, majd 1995-ben a Rodata-kupát sikerült megnyerni az osztrák, cseh, valamint szlovén csapatokkal szemben. 1997-től a Rodata SE anyagi gondjai miatt kiszállt a csapat mögül és a továbbiakban a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetség működtette a csapatot. A 2000-es évek közepén vett új lendületet a sportág, amikor újra gyűlni kezdtek a sportolók a Törekvés SE-be. Volt, aki Kecskemétről vagy Edelényből jár fel a szerda esti edzésekre, ennek hatására pedig vidéken is újra érdeklődtek a kerekesszékes kosárlabda iránt. 2013-ban két új egyesület – Soproni Tigrisek, és a DVTK Aluinvest – kerekesszékes kosárlabda-szakosztályt hozott létre. A két fontos esemény hatásár, és a Magyar Paralimpiai Bizottság, MKOSZ, illetve a három magyar egyesület közös szervezésével megrendezésre került az első Magyar Nemzeti Bajnokság. 2016 őszétől a Magyar kosárlabdázók Országos Szövetsége irányítja a sportágat.

A sportág szabályai:

A kerekesszékes kosárlabda szinte megegyezik a jól ismert kosárlabdajátékkal, amelynek szabályait a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) szabályzata is tartalmazza. Ezért sok országban a mindkét játék egy nemzeti szövetségben szerepel. Két öt fős csapat játszik egymás ellen, és az a csapat nyer, amelyik több pontot szerezz a labda kosárba juttatásával (1 pontot ér a büntető, 2 pontot a mezőny, három pontot a hárompontos vonalon túli bedobott kosárba bedobott labda). Egy mérkőzést négyszer 10 perces időtartamban játszanak, egy 28x15 méteres pályán. A labda nagysága és a gyűrű magassága azonos (305 cm), viszont nincs zsákolás, nincs kétszer indulás. Lépéshibának az minősül, ha a játékos a labdapattintás nélkül több mint kétszer nyúl a hajtókarikához a kerekesszék mozgatása céljából. Termeszétesen a szabályzat előírásokat tartalmaz a kerekesszékre vonatkozóan, részben biztonsági okokból (pl. nem lehet sérülést okozó kiálló alkatrésze, vagy a lábtartó ütközéspontja nem lehet a talajtól magasabban 11 cm-nél.), részben pedig a tiszteségtelen előny megszerzésének megakadályozása céljából (pl : a kerekesszék ülőfelülete nem lehet a talajtól magasabban 53 cm-nél, az ülőpárna vastagsága a játékosok pontértékének, sérültségének függvényében változhat, azaz a párnavastagságot orvosi indokok szabályozzák). Az ütközés szabályai sem térnek el alapvetően az épekétől, hiszen a kerekesszék a test részének számít, és ugyanúgy a „test” elfoglalt pozícióját határozza meg, hogy támadó vagy védő játékos követett el szabálytalanságot az ütközéskor. A labda pályán kívülre kerülésének megítélésében is hasonló szabályok vannak, például az a labda is pályán kívülre kerültnek számít, ahol a játékszert birtokló játékos a kerekesszékének kereke a pályát határoló vonalat érinti, vagyon azon kívülre kerül.

Klasszifikáció, sportági kategóriák(*)

A kategóriákat 1-4.5-ig pontrendszerben határozták meg, ha a sportoló két kategória közé esik akkor azt 0.5 ponttal jelzik (1.5, 2.5, 3.5). A sportolók nagy része ép kar és kéz funkcióval rendelkezik. A legfőbb különbséget a törzskontroll és az ülőegyensúly mértéke határozza meg, amely befolyásolja a játékos labdaelkapási, és továbbítási képességét (az alacsonyabb kategóriák súlyosabb sérültséget jelentenek). A mérkőzés során egy csapatból 5 sportoló tartózkodhat a pályán, akiknek az össz kategória pontszáma nem haladhatja meg a 14 pontot.

A versenyzők az első nemzetközi versenyükön szerzik meg a kategóriájukat.  A versenyzők kategorizálása az IWBF szabályzata alapján történik.

További információk a klasszifikációról:
https://www.paralympic.org/wheelchair-basketball/classification
https://iwbf.org/wp-content/uploads/2017/09/CLASSIFICATION-MANUAL-2014-2018-ENGLISH-FINAL.pdf

*A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pontos kategória meghatározása kizárólag ebben jártas szakember által lehetséges.

Forrás: Nádas Pál Paralimpia történetek
https://www.paralympic.org/wheelchair-basketball