Pető Zsolt ergométeres világ- és Európa-bajnok evezősünk gőzerővel készül a jövő évi paralimpiai pótkvalifikációs versenyére. Sportolónk a tavaszi időszakról, céljairól, valamint egy igazán komoly bicikli túráról is mesélt nekünk.
Hogyan vészelted át a koronavírusnak köszönhető pár hetet?
Egyetlen hétig állt le az edzésem, amikor a vízirendészet nem engedett evezni. Szerencsére ezt a problémát hamar sikerült kiküszöbölni és folytathattam a munkámat. Sajnos a vírus miatt konditerembe nem tudtam járni, ez nehezítette kissé a felkészülésemet. Májustól kezdődően folytathattam az edzéseimet az erősítő teremben. Eléggé jó helyzetben voltam, mert nem igazán zavarta meg a kialakult helyzet az tréningjeimet. Komolyabb probléma a versenyeink, amiket töröltek vagy halasztottak. Egyetlen közelgő esemény az októberi Európa-bajnokság.
Versenyek hiányában hogyan lehet folytatni a felkészülést?
A szemeim előtt egyedül a jövő áprilisi pótkvalifikációs verseny lebeg. Ott kell a legjobb formámat nyújtani, hogy kijuthassak Tokióba. Igaz, közelebb van az Európa-bajnokság időrendben, de az csak egy mérföldkő. Ilyen helyzetben a paralimpia a legnagyobb célja az embernek. Ettől függetlenül szeretnék jó eredményt elérni az Eb-n is.
Nem olyan régen rendezték az Evezős Országos Bajnokságot, milyen eredményt értél el?
Az elhalasztott versenyek miatt jobban tudtam készülni, fókuszálni saját magamra. További súlytól sikerült megszabadulnom, ennek köszönhetően a hétvégi országos bajnokságon új egyéni csúcsot állítottam be. Az addigi legjobb időmhöz képest majdnem 20 másodpercet tudtam javítani. Ezzel az eredménnyel pedig közel kerülhettek a paralimpiai kvótához. A pótkvalifikáción szereplő ellenfeleimnek kicsivel rosszabb időeredményük van, mint amit tudtam produkálni.
Jó volt újra versenyezni?
Hiányzott már nagyon, utoljára tavaly szeptemberben szállhattam vízre. Aztán hatalmas szünet, és csak az edzések maradtak. A versenyek mindig kizökkentenek a megszokott hétköznapokból. Rengeteg motivációt nyújt egy megmérettetés, hiszen akkor tudom miben kell még fejlődnöm. Ennek hiányában pedig úgy érzem, csökkent az elszántságom.
Kötelező, egyben kikerülhetetlen kérdésünk a Tokiói paralimpia elhalasztása. Mennyire érintett meg ennek a híre?
Számomra ez jól jött, plusz egy éven van felkészülni a pótkvalifikációs versenyre. Nem vagyok abban biztos, hogy sikerült volna jó eredményt elérnem idén. Ugrott volna a paralimpiai szereplésem, ha ebben az évben rendezték volna ezt a sporteseményt. Viszont most kaptam egy esélyt, ezzel pedig élni szeretnék!
Milyen célokkal indulnál a paralimpián?
Mindenképpen szeretnék pontszerző helyen végezni. Összesen 12 versenyző méreti meg tudását azon a versenyen. Nagyjából már lehet előre látni kik az ellenfeleim, és ezek alapján indulhat is az esélylatolgatás. Az összesített eredmények alapján a jelenlegi eredményem a tízedik, vagy kilencedik helyre lenne elég. Nekem a fő célom a legjobb nyolc közé jutás.
Az evezés mellett egy másik sportágát is aktívan űzöl.
Nyáron, amikor az időm engedi biciklire szoktam pattani. Sokat szeretek tekerni, ezzel formában tartom magamat. Idén elterveztem, hogy hosszabb távon szeretnék kerékpározni. Ekkor találtam meg a Passau – Bécs túrát, ami hihetetlenül csodás útvonalon megy keresztül a Duna mentén. Egy nemzetközi jótékonysági szervezethez csatlakoztam, majd ennek keretein belül tervezzük megtenni a Passau – Mosonmagyaróvár távot. A teljes támogatás fennmaradó összegéből pedig egy ergométeres verseny rendezési költségeit egészítik ki. A kiutazásban egy magyar taxisofőr fog segédkezni, aki a teljes fuvart a saját pénzéből állja. A szállásokkal is nagyjából szerencsénk van, mert négyből háromnál a jótékonysági szervezet egy-egy klubtagjánál szállhatunk meg ingyen. Szerencsére nagy hírverést kaptunk, az osztrákok már nagyon várnak minket, én is örülök neki. Kisebb kiegészítő edzésnek ez tökéletes lesz.
Fotó: Győri Atlétikai Club
