A mozgáskorlátozottak sportjának újkori kezdetétől (1970) aktív szereplője volt, és részt vett a hazai paralimpiai mozgalom kialakulásában. Sportolóként a honi ülőröplabda sportág alapító játékosa volt.
A járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis, Heine – Medin -kór) másfél évesen érte el, és tette az alsó végtagjait bénulttá. Az elemi iskoláját 1963-ban a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban (Mexikói út 60.) kezdte. Tanárai hamar felismerték a sport és azon belül a labdajátékokkal kapcsolatos fantasztikus tehetségét. Az általános iskolai évei alatt, amely 1971-ig tartott, minden sportágban kipróbálta magát. A kézifoci csapat aktív tagja volt, majd részt vett a ülőlabda játékban is, amely a ma ismert ülőröplabda sport egyik hazai elődjének nevezhető. Asztaliteniszezett, atletizált, íjászatot is kipróbálta, úszott, de még az iskola házi sakkversenyein is részt vett. Mint Mozgásjavítós diák alapító tagja volt a Mozgáskorlátozottak Halassy Olivér SC (HOSC) egyesületnek (1970), amelynek első nemzetközi versenyén, 15 évesen már a magyar csapat tagjaként vett részt. Munkája, szakmai tanulása során se fejezte be a sportolást.
Visszajárt az iskolába, és részt vett a HOSC edzésein és versenyein. Az 1980/81-es első hazai ülőröplabda országos bajnokság megrendezését követően fogalmazta meg maga számára, hogy a sok sportági lehetőség közül – mindegyikben tehetségesnek tartották – az ülőröplabdát szereti a legjobban. A HOSC játékosaként szerezte meg első bajnoki címét, és egyben az év játékosának is megválasztották. A Rokkant Személyek Nemzetközi Évében (1981) a II. Nemzetközi Spartakiád keretében megalakult ülőröplabda-válogatott tagja lett. Ettől kezdve 105 alkalommal öltötte magára a 10-es számú címeres mezt, mit a HOSC, majd a nyíregyházi Piremon SC és a Start-Sportula játékosa. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által szervezett 1986-os pécsi világbajnokságon a képzeletbeli világválogatottba választották és 1989-ben Őt jelölték a világ legjobb ütőjátékosának. Pályafutása alatt összesen 10 alkalommal volt bajnokcsapat (HOSC és Piremon SC) tagja, valamint 11 alkalommal Magyar Kupagyőztes is volt. Két alkalommal volt világbajnoki ezüstérmes (1986 Pécs, 1989 Las Vegas USA), és két alkalommal képviselte hazánkat a paralimpiai játékokon (1988 Szöul 5. hely, 2000 Sydnei 7. hely), mint az ülőröplabda-válogatott tagja. Egyesületével a nyíregyházi Piremon SC-vel a Bajnokcsapatok Európa Kupáján 1990-ben második, míg 1999-ben, és 2000-ben harmadik helyen végzett.
Egy 1996-ban vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a röplabda, ezt a választ adta „Az életet”
Lőcsei Sándort 2022. február 07. helyezik végső nyugalomra, 10 órakor a Nyíregyházi Északi Temető főbejárati ravatalozó.
Forrás: Nádas Pál
