Menüpontok

Egy történelmi aranyérem ötvenéves története

Ötven évvel ezelőtt, 1976. augusztus 5-én Tauber Zoltán megnyerte az asztaliteniszezők férfi egyéni E kategóriáját a torontói Paralimpiai Játékokon és győzelmével megszerezte Magyarország első paralimpiai aranyérmét.

A történelmi sikert azonban akkor nem követhette méltó ünneplés. A magyar küldöttséget politikai döntés nyomán hazarendelték, az addig megszerzett eredményeket pedig törölték a hivatalos jegyzőkönyvekből. Tauber Zoltánnak és a magyar paralimpiai mozgalomnak negyven évet kellett várnia arra, hogy a győzelmét ismét hivatalosan is elismerjék.

A torontói paralimpia

Az esemény fontos állomás volt a paralimpiai mozgalom történetében, mivel a gerincvelősérült sportolók mellett ekkor vehettek részt először amputált és látássérült sportolók is a versenyeken. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) történeti adatbázisa szerint Torontóban 41 ország 1271 sportolója indult. A versenyzők 13 sportág 448 versenyszámában mérhették össze tudásukat.

Az 1976-os kanadai sportvilágeseményt az V. Paralimpiai Játékokként tartják nyilván, holott akkoriban még nem nevezték paralimpiának. A '76-os esemény hivatalos elnevezése Torontolympiad – 1976 Olympiad for the Physically Disabled volt.

A versenyeket kezdettől beárnyékolta a Dél-afrikai Köztársaság részvétele körül kialakult politikai vita. Az országban ekkor még az apartheid, vagyis a faji elkülönítés rendszere volt érvényben. Bár emiatt az olimpiai mozgalomból már kizárták őket, a paralimpiai versenyeken továbbra is részt vehetettek. Küldöttségének indulása ellen több állam is tiltakozott, egyes csapatok pedig visszaléptek a játékoktól. A konfliktus végül a magyar versenyzők szereplését is félbeszakította.

A magyar csapat Torontóban

A küldöttség 13 sportolóból állt, a magyar paralimpiai csapatot három asztaliteniszező, öt atléta, egy íjász és négy úszó képviselte.

A felkészülés és a kiutazás körülményei jelentősen elmaradtak a mai lehetőségektől. Az állami támogatás nem fedezte a teljes utazás költségeit, ezért a szükséges repülőjegyek, formaruhák és felszerelések egy részét személyes kapcsolatok segítségével szerezték meg és a sportolók edzőik nélkül utaztak el Kanadába.

A nehéz körülmények ellenére a magyar csapat már az első versenynapokon két érmet nyert. Tauber Zoltán asztaliteniszben győzött, Oláh József pedig a látássérült atléták 100 méteres síkfutásában szerzett bronzérmet.

Tauber Zoltán történelmi győzelme

Tauber Zoltán 1934-ben született. Tizenegy éves korában egy háborúból visszamaradt robbanószerkezet miatt elveszítette mindkét kézfejét. Később Budapesten ismerkedett meg az asztalitenisszel, és rövid idő alatt eredményes versenyzővé vált.

Torontóba világbajnokként, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmesként és sokszoros magyar bajnokként érkezett. Negyvenkét éves volt, amikor pályafutása legfontosabb versenyén asztalhoz állhatott.

A férfi egyéni E kategória küzdelmeit 1976. augusztus 5-én rendezték meg. Az IPC eredményarchívuma szerint öten indultak a versenyben. A résztvevők körmérkőzéses rendszerben játszottak, vagyis mindenki valamennyi ellenfelével megmérkőzött, és Tauber Zoltán mind a négy mérkőzését megnyerte. A döntő játszmában a svéd Hake Peterson ellen 31–29-re győzött, ezzel megszerezte Magyarország első paralimpiai bajnoki címét.

Tauber ekkor még nem tudta, hogy a magyar küldöttségnek politikai utasításra el kell hagynia a játékokat, hiszen a döntést az eredményhirdetésig nem közölték vele. Úgy játszhatta le utolsó mérkőzését, hogy kizárólag a versenyre összpontosított. Tauber átvette az aranyérmet, és csak ezután értesült arról, hogy a csapatnak másnap haza kell indulnia.

A magyar küldöttség hazarendelése

A Magyar Népköztársaság kormánya a Dél-afrikai Köztársaság részvétele miatt elrendelte a teljes magyar küldöttség hazatérését, a sportolóknak nem volt lehetőségük arra, hogy folytassák a versenyzést. A rendezők a szabályok értelmében a magyar csapat távozását visszalépésként kezelték. Emiatt az addig megszerzett magyar eredményeket törölték a hivatalos jegyzőkönyvekből. Tauber Zoltán aranyérme és Oláh József bronzérme is lekerült a nemzetközi eredménylistáról.

Tauber attól tartott, hogy a már átvett aranyérmet is visszakérhetik tőle. Egy későbbi visszaemlékezésében így fogalmazott: „A díjátadás után az aranyérmet elrejtettem a zoknimba, hogy ha visszakérnék, azt mondhassam, elvesztettem.”

A medált így hazahozta Magyarországra, győzelme azonban évtizedeken keresztül nem szerepelt a hivatalos paralimpiai eredmények között.

A küldöttség itthon sem részesült ünnepélyes fogadtatásban, emellett a sportolókat is arra utasították, hogy ne beszéljenek a történtekről. Tauber Zoltán történelmi sikere ezért hosszú időre háttérbe szorult.

Negyven év után ismerték el újra az eredményt

Magyarországon Tauber Zoltánt mindvégig az első magyar paralimpiai bajnokként tartották számon, a nemzetközi eredménylistán azonban sokáig nem szerepelt a torontói győzelme.

Az eredmények hivatalos elismertetését Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) korábbi elnöke kezdeményezte. A hazai szervezet az IPC-hez fordult, és kérte az 1976-ban törölt magyar eredmények felülvizsgálatát. Az IPC végül Gömöri Zsolt, korábbi MPB elnök, Szekeres Pál, az MPB tiszteletbeli elnöke és Szabó László, MPB elnök közbenjárására, a kanadai Torontolimpádot követő negyven évvel, 2016-ban ismerte el Tauber Zoltán aranyérmét és Oláh József bronzérmét, az eredményeket pedig visszahelyezte a nemzetközi archívumba.

A paralimpiai érmeket nyilvános ünnepség keretében, a riói paralimpiára készülő Magyar Paralimpiai Csapat eskütételi ünnepségén 2016. augusztus 28-án a Nemzeti Színházban adták át újra. Az eseményen Tauber Zoltán személyesen ismét átvehette az aranyérmet, a sportoló így negyven évvel torontói győzelme után hivatalosan is elfoglalhatta helyét a magyar és a nemzetközi paralimpiai mozgalom történetében. Oláh József, atlétát családja képviselte az eseményen, érmét özvegye kaphatta meg immáron hivatalosan.

Tauber Zoltán 2020. szeptember 10-én, 86 éves korában hunyt el. Győzelme nemcsak egy kivételes sporteredmény volt, hanem a magyar paralimpiai mozgalom egyik legfontosabb történelmi pillanata is.

Az 1976-os paralimpikonok névsora:

Csík János – úszás

Balázs Iván – íjászat

Bicskey Gyula – úszás

Czuth Gábor – atlétika

Dinesz Attila – úszás

Hajdú Levente – asztalitenisz

Lorencz Péter – atlétika

Oláh József – atlétika, 100 m síkfutás - bronzérem

Szelényi Imre – atlétika

Tauber Zoltán – asztalitenisz, egyéni - aranyérem

Tóth András – úszás