Tíz éve Rióban: tizennyolc magyar érem és egy új generáció első nagy pillanatai

Tíz évvel ezelőtt, 2016. szeptember 7–18. között Rio de Janeiro adott otthont a XV. Nyári Paralimpiai Játékoknak. A dél-amerikai kontinensen először megrendezett paralimpián a magyar csapat rekordlétszámmal, 44 sportolóval vett részt, és 18 éremmel – egy arannyal, nyolc ezüsttel és kilenc bronzzal – tért haza. Rio egyszerre szólt rutinos paralimpikonok újabb sikereiről és olyan fiatalok bemutatkozásáról, akik a következő években a magyar parasport meghatározó alakjaivá váltak.

Néhány héttel a megnyitó előtt még komoly bizonytalanság övezte az eseményt, hiszen a szervezők súlyos pénzügyi gondokkal küzdöttek, a jegyeladás pedig nem haladt a tervezett ütemben. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) és a Brazil Paralimpiai Bizottság ezért nyilvánosan is arra kérte a brazilokat, hogy álljanak a paralimpia mellé. A felhívás elérte célját, hiszen a brazil közönség végül nagy számban látogatott ki a versenyekre. Összesen 2,15 millió jegyet adtak el, amivel Rio London 2012 mögött akkor a második legsikeresebb paralimpia lett jegyeladás szempontjából. Szeptember 10-én a Barra Olimpiai Parkba 170 ezren látogattak ki, többen, mint az olimpia legforgalmasabb napján. A lelátókon kialakult hangulat miatt az IPC később már következetesen „People’s Games”-ként, „az emberek játékaként” emlékezett vissza a riói játékokra.

Az IPC jelenlegi archívuma szerint 4328 sportoló vett részt a játékokon 160 ország képviseletében, 22 sportág 528 versenyszámában. A sportolók 220 világcsúcsot és 432 paralimpiai csúcsot állítottak fel. Rióban került először paralimpiai programba a parakajak és a paratriatlon, és mindkét sportágban volt magyar induló is. A nyitóünnepséget a Maracanã Stadionban rendezték Brazília függetlenségének napján, a magyar zászlót Ráczkó Gitta paralimpiai bajnok úszó vitte.

Magyarországot 12 sportágban 43 sportoló képviselte. Sportolóink hat sportágban szereztek érmet: úszásban nyolc, kerekesszékes vívásban öt, asztaliteniszben kettő, atlétikában, erőemelésben és parakajakban pedig egy-egy magyar érem született.

Tóth Tamás aranya és nyolc magyar úszóérem

A magyar csapat egyetlen aranyérmét Tóth Tamás szerezte 100 méteres hátúszásban. Addigra már 100 méter gyorson szerzett bronzérmével a kilencedik versenynapon 1:04.30-as idővel megnyerte az S9-es kategória 100 méteres hátúszását, ezzel örökös tagságot szerezve a paralimpiai bajnokok klubjába.

Tóth Tamás történetéhez hozzátartozik, hogy 2004-ben, 12 évesen nézőként járt az athéni paralimpián, ahol eldöntötte, hogy egyszer ő is paralimpikon szeretne lenni. Tizenkét évvel később Rióban már paralimpiai bajnok lett. Később úgy emlékezett vissza, hogy a célba érkezés után többször is megnézte az eredményjelzőt, mert először alig hitte el, hogy ő nyert.

Az úszók összesen nyolc érmet, vagyis a teljes magyar éremtermés csaknem felét szerezték. Pap Bianka mindössze 16 évesen, első paralimpiáján 100 méter háton ezüst-, 200 méter vegyesen pedig bronzérmes lett. Sors Tamás, aki Pekingben és Londonban is paralimpiai bajnok volt 100 méter pillangón, Rióban 200 méter vegyesen ezüst-, 100 méter pillangón bronzérmet szerzett.

A magyar küldöttség legfiatalabb tagja, Konkoly Zsófia 14 évesen szerzett bronzérmet 100 méter pillangón. Pap Biankával együtt két olyan fiatal úszó mutatkozott be Rióban, akik később Tokióban és Párizsban is paralimpiai bajnoki címig jutottak.

A rutinosabb versenyzők közé tartozó Vereczkei Zsolt 39 évesen a hetedik paralimpiáján indult, és 50 méter háton ismét bronzérmet szerzett. Ezzel mind a hét addigi paralimpiájáról éremmel tért haza: Barcelonában, Atlantában és Sydney-ben arany-, Athénban, Pekingben, Londonban és Rióban bronzérmes volt ugyanebben a számban.

Két ezüst Osváth Richárdtól, három érem Krajnyák Zsuzsannától

A kerekesszékes vívók öt éremmel járultak hozzá a magyar eredményekhez. Osváth Richárd két egyéni ezüstérmet szerzett, kardban és tőrben is második helyen végzett. Krajnyák Zsuzsanna tőrben bronzérmes lett, emellett mindkét női csapatéremben szerepet vállalt, így három dobogós helyezéssel zárta a riói paralimpiát.

A Dani Gyöngyi, Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna összeállítású női tőrcsapat ezüstérmet szerzett, míg a Dani Gyöngyi, Krajnyák Zsuzsanna, Veres Amarilla alkotta párbajtőrcsapat bronzérmes lett. Veres Amarilla Rióban szerepelt először paralimpián.

Asztaliteniszben Csonka András pályafutása negyedik paralimpiáján ezüstérmet szerzett a 8-as kategória egyéni versenyében, míg a Londonban paralimpiai bajnok Pálos Péter a 11-es kategóriában bronzéremmel zárt.

Atlétikában a Biacsi ikertestvérek együtt szerepeltek az 1500 méteres T20-as döntőben. Biacsi Ilona négy évvel londoni bronzérme után Rióban ezüstérmet szerzett, Biacsi Bernadett pedig az ötödik helyen végzett. A T20-as kategóriában intellektuális fogyatékossággal élő atléták versenyeznek.

Rio különleges állomás volt a magyar parakajak történetében is, hiszen a sportág 2016-ban szerepelt először a paralimpiai programban. Magyarország négy versenyzővel vett részt a bemutatkozáson, közülük Suba Róbert a KL1-es 200 méteren ezüstérmet szerzett. Mindössze 45 ezredmásodperc választotta el az aranyéremtől. Varga Katalin ötödik, Váczi Anita hatodik, Rozbora András pedig hetedik helyen zárt saját kategóriájában.

A magyar csapat első érme már az első versenynapon megszületett. A pályafutása első paralimpiáján szereplő Tunkel Nándor a 49 kilogrammos súlycsoportban 155 kilogrammos eredménnyel bronzérmet szerzett erőemelésben.

Rio kommunikációs szempontból is fontos állomás volt a magyar paralimpiai mozgalom történetében. A magyar közmédia ekkor közvetítette először élőben a paralimpiát az olimpiához hasonló műsoridővel. A játékok így az addiginál jóval szélesebb hazai közönséghez jutottak el, és a magyar paralimpikonok társadalmi ismertsége is jelentősen nőtt.

A riói paralimpia tíz év távlatából is fontos állomása a magyar parasport történetének. A 44 fős csapat 18 éremmel zárt, miközben a rutinos paralimpikonok mellett egy új generáció is megmutatta magát a világ egyik legnagyobb sporteseményén. Közülük többen később Tokióban és Párizsban is meghatározó szereplői maradtak a magyar paralimpiai csapatnak.

A riói Magyar Paralimpiai Csapat tagjai:

Adámi Zsanett – úszás
Arlóy Zsófia – asztalitenisz
Berecki Dezső – asztalitenisz
Biacsi Bernadett – atlétika
Biacsi Ilona – atlétika – 1 ezüstérem
Boronkay Péter – triatlon
Burányi Flóra – judo
Butu Arnold – kerékpár
Csonka András – asztalitenisz – 1 ezüstérem
Csontos Piroska – atlétika
Dani Gyöngyi – kerekesszékes vívás – 1 ezüstérem és 1 bronzérem
Dávid Krisztina – sportlövészet
Engelhardt Katalin – úszás

Garamszegi László – guide, kerékpár
Gurisatti Gyula – sportlövészet
Hajmási Éva – kerekesszékes vívás – 1 ezüstérem
Illés Fanni – úszás
Kálmán Krisztina – atlétika
Keresztesi Erika – atlétika
Kézdi Réka – úszás
Konkoly Zsófia – úszás – 1 bronzérem
Krajnyák Zsuzsanna – kerekesszékes vívás – 1 ezüstérem és 2 bronzérem
Lőrincz Krisztina – evezés
Major Endre – asztalitenisz
Mató Gyula – kerekesszékes vívás
Mezei Katalin – erőemelés
Németh Roland – kerekesszékes tenisz
Osváth Richárd – kerekesszékes vívás – 2 ezüstérem
Pálos Péter – asztalitenisz – 1 bronzérem
Pap Bianka – úszás – 1 ezüstérem és 1 bronzérem
Ráczkó Gitta – úszás
Rozbora András – kajak-kenu
Sas Sándor – erőemelés
Sors Tamás – úszás – 1 ezüstérem és 1 bronzérem
Suba Róbert – kajak-kenu – 1 ezüstérem
Szabó Nikolett – judo
Sztanó György – erőemelés
Tóth Tamás – úszás – 1 aranyérem és 1 bronzérem
Tunkel Nándor – erőemelés – 1 bronzérem
Váczi Anita – kajak-kenu
Varga Katalin – kajak-kenu
Vereczkei Zsolt – úszás – 1 bronzérem
Veres Amarilla – kerekesszékes vívás – 1 bronzérem
Zborai Gyula – asztalitenisz

Fotó: MTI