Engelhardt Katalin paraúszó, paralimpiai bajnok, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok hatéves korában szeretett bele az úszásba. Sikeressége nem volt megkérdőjelezheti, hiszen folyamatos fejlődést tudott mutatni fiatal, aminek köszönhetően hamar nagyszerű eredményeket tudott elérni. Kata már nem tölti mindennapjait a medencébe, de a sportolással továbbra sem hagyott fel, hiszen erőemelőként tovább folytatta pályafutását. Korábbi sikereiről, élményeiről vele beszélgettünk.
Hogyan fonódott össze az életed a para úszással?
A Mexikói úton a Mozgás Javító Általános Iskola és Diákotthonban kezdtem meg a tanulmányaimat, ahol úszni is megtanítottak minket. Hatalmas élmény volt számomra az uszodába járás már akkor is, ott kialakult egy szerelem köztem és a víz között. Meghatározó emlék maradt kiskoromból, amikor télen hamarabb sötétedett, mi pedig átkeltünk a városon, hogy a BVSC-be beérjük edzésre. Elkezdtem versenyezni, hiszen egyre jobb eredményeket tudtam produkálni, jó irányba fejlődtem folyamatosan, ráadásul remekül bírtam a monotonitás. Tudtam van keresni valóm a medencében, én is imádtam minden pillanatát az ott töltött időmnek. A mércét sikerült egyre jobban feltornáznom jöttek az Európa-bajnokságok, világbajnokságot, paralimpiák.
Ha már világversenyek, az első Barcelonában az 1992-es paralimpia volt, milyen volt ott medencébe szállni?
Nagyon nagy csoda volt, ezüstérmet tudtam nyerni, de még a kijutásom is egy külön élménynek számított, hiszen ott lehettem a legjobbak között. Nem vártam sokat magamtól, úgy voltam vele nem gond, ha nem jutok tovább az első futamot követően, azonban megcáfoltam magamat az elért eredményemmel. Itt eldöntöttem szeretném ezt a lehetőséget újra megélni még, hatalmas hatással volt rám ez az egész, tudtam helyem van ebben a közösségben.
Gondolom, az ottani szurkolók is hatalmas pluszt jelentettek!
Amikor beértem az arénához láttam a kígyózó sorokat a nézőtér felöli bejáratnál, rengeteg ember állt ott. Leírhatatlan élmény ekkora közönség előtt medencébe ugrani, szerencsére én azon versenyzők közé tartozom, akiknek nagyon sokat jelent a biztatás. Ide eljutni hatalmas munka volt, hálás is vagyok sok embernek, valamint magamnak, és Jóistennek, azért amiért ez a pályafutás ilyen jól sikeredett.
Számos világversenyen vettél részt, melyik volt számodra a legemlékezetesebb?
Több is van, például az előbb emlegetett Barcelona, vagy a 96’-os paralimpia Atlantában, ahol aranyérmet nyertem. Összes versenyhez köthető valami emlék, mondhatnám még Athént, Sydney-t, vagy Londont ahol a magánéleteben történt változások ellenére remekül úsztam. Szintén jelentős sikerként borítékolom el a Rio de Janeiro-ban való szereplésemet, pedig korábban édesapámat, valamint édesanyámat is elveszítettem, viszont tudtam csak a versenyzésre fókuszálni. Már ezt a karriert magam mögött hagytam, azonban tudom mindennek, ami történt velem a pályafutásom alatt, annak így kellett történie.
Az úszást követően se hagytad abba a pályafutásod azért, erőemelésre váltottál
Rio de Janeiro után nem éreztem már azt a tüzet magamba ami tovább hajtott volna a medencében. Mindig igyekeztem jó kapcsolatot tartani többi sporttársammal, sok versenyszámot is megtekintettem még a helyszínen, mint az erőemelést is. A mezőnyben Sas Sándor is fekve nyomott, nekem pedig nagyon megtetszett ez a sportág. Jól tudtam magamról, mi is végzünk hasonló erőléti edzéseket, ezért némi közöm szerencsére volt hozzá. Kívülről látva nagyon egyszerűnek tűnik ez az egész, pedig igazán összetett dolog. Az idő előrehaladtával kezdtem beletanulni az erőemelés fortélyaiba, nem volt ez olyan könnyű. Az első versenyem, amit itthon rendeztek, remekül sikerült, országos csúcsot tudtam kinyomni.
A következő cél Tokyo?
Reálisan tekintek előre folyamatosan, a legkisebb súlycsoportban vagyok jelenleg a külföldi versenytársaimat pedig követem, biztosat kár lenne azért előre mondani. Azonban a jelenleg kitűzött céljaim között most már a magánéletem komolyabb szerepet kapott, amivel többet szeretnék foglalkozni. Az elmúlt években csak a sportra fókuszáltam, kicsit lassítanom kell és szeretnék összpontosítani az élet más területire is.
