Menüpontok

Gurisatti Gyula: Nem titkolom, 54 éves vagyok és az utolsó paralimpiámra készülök

Gurisatti Gyula egy búvárpalack felrobbanása után mindkét lábát elveszítette térd alatt. Felépülése után nem szakadt el a sporttól és tovább folytatta búváredzői hivatását. Mai napig több sportág is köthető a nevéhez, mint például a versenyhorgászás, és a sportlövészet. 

Hogyan vészelted át a kényszer leállást?
Rengeteg versenyre, köztük a paralimpiára is készültem. Hatalmas odaadással volt a munkámban, de sajnos ez megszakadt a koronavírus miatt. Összesen nyolc hétig voltam „home officeban”, ez idő alatt erősítettem, tornáztam, építettem magamnak léglőteret, valamint két online indiai nemzetközi versenyen indultam. A szigorításokat követően térhettem vissza csak a lőtérre, és folytathattam az felkészülésemet a megszokott körülmények között.

Említetted az online versenyzést, milyen volt így részt venni egy megmérettetésen?
Hangulatában, és körülményeiben teljesen más így versenyezni. Pont viharos szelet fogtam ki, ami annyira erős volt, hogy majdnem lefújt a székről. Nem lehetett így jól célozni, igyekeztem alkalmazkodni a helyzethez, bár tényleg nem volt könnyű.

Az országon belüli enyhítések után hogyan folytatódtak az edzéseid?
Több őszi versenyre is készültem, de mostanra már tudjuk ezek mind elhalasztották vagy törölték. Novemberben Európa-bajnokságra, illetve azt megelőzően még egy nemzetközi versenyre készültem. Egész jól tartottam magam idáig, most kicsit megtörtem a bizonytalanság miatt. Nagyon távolinak tűnnek a céljaim, legközelebbi versenyem – ami egy világkupa lesz - csak februárra tervezik. Mindent egy évvel eltoltak, és csak bizakodni tudok. Kicsit tartok a koronavírus második hullámától, hiszen ezek is nagyban befolyásolhatják a jövő évi megmérettetéseinket, beleértve Tokiót is. Célok hiányában kénytelen vagyok alapozó jellegű felkészülést folytatni, három-három érönléti és lőtéri edzést tartok egy héten.

A sportlövészet mellett több sportág is köthető a nevedhez, azoknál is újra indult az élet?
A horgász magyar bajnokságnak három fordulóján túl vagyunk. Eddig sikerült mindegyiken nyernem, most pedig készülhetek a következő, negyedik körre. Ebben a sportágban minden a megszokott körülmények között folytatódott. Sportlövészetben szeptember végén rendeznek Országos Bajnokságot a mozgássérültek számára. Bizonytalan vagyok kicsit ezzel kapcsolatban, hiszen lehet, ősszel érkezik a vírus második hulláma, és akkor ismét egy újabb versenyünket elhalaszhatják. Folytatni kell az eddigi munkát, sajnos mást nem lehet csinálni a bizonytalanság miatt.

Az idei paralimpiát is elhalasztották, ezzel kapcsolatban mi a véleményed?
Nem titkolom, 54 éves vagyok és az utolsó paralimpiámra készülök. Napi 6 órás edzésekkel igyekszem becsületesen felkészülni. Az embert nagyon alaposan kimerítik ezek a felkészülések, nem lehet ezt végtelen ideig csinálni. Folyamatosan jönnek a fiatal, erős ellenfelek, akikkel a lépést kell tartanom. Ha 20 éves volnék, akkor nem érdekelne annyira a paralimpia elhalasztása. Akkor lenne előttem még rengeteg idő és paralimpia, amin szerepelhetnék. Nagyon szívesen csinálom, amíg ott tudok lenni a legjobbak között, csak sajnos a kor az közbeszól. Egy biztos, ezt most félre kell tennem, a célom továbbra is a tokiói paralimpián való szereplés.

Nagy álmotok, hogy Grétivel (Gyula lánya) együtt juthassatok ki Tokióba?
Ez a tervünk, álmunk a jövőre tekintve. Bizakodóak vagyunk mind a ketten, és előttünk lebeg ez a tokiói álom. Nekik sincs egyszerű helyzetük, hiszen a női vízilabda kvalifikációs tornát is eltolták januárra. Várjuk folyamatosan a fejleményeket, készülünk, ahogyan tudunk. Nem szeretnénk feladni az álmainkat a bizonytalanság ellenére sem.  Alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, és türelmesen kell előretekinteni.

Következő események