A „trükközés” ideje lejárt: igazságosabb besorolást és versenyeket eredményez a technológiai fejlődés a parasportban

Parasport fókuszú kerekasztal-beszélgetés is szerepelt a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem által 2023. október 4. és 6. között megrendezett VI. Sport és Innováció Konferencia programján. A szekció a “Parasport, inkluzivitás, innováció” címet viselte, és a konferencia második napján, október 5-én rendezték meg, kiváló parasport edzők, sportvezetők és sportegészségügyi szakemberek részvételével. A panellisták értekeztek többek között a magyar parasport jelenéről és jövőjéről, a sportszakmai és technológiai innováció fontosságáról, valamint az utánpótlásképzésről és a párizsi éremesélyekről is.

Sportvezetői oldalról Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a parasport túlmutat a sporttevékenységen és a sporteredményeken: társadalmi jelenség is, amelynek keretében egy fontos kisebbség – a fogyatékossággal élők – meg tudják mutatni, hogy ők is hasznos tagjai a társadalomnak. A parasportban a 2012-es londoni paralimpia utánra tehető az a paradigmaváltás, amit az olimpiai sportágak esetében a második világháború utáni évektől figyelhettünk meg: professzionalizálódás, parasportoló sztárok megjelenése, nagyobb figyelem, nézettség és finanszírozás. A fentiekből pedig szükségszerűen következik, hogy a sportszakmai és technológiai innováció napjainkra a parasportnak is elengedhetetlen része lett. A magyar parasport edzők meglehetősen innovatívnak számítanak, de az világosan látszik, hogy nagy innovációs és költségigénye lesz annak, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi mezőnnyel. A finanszírozási források növeléséhez és a szponzorok bevonzásához elengedhetetlen a magyar parasport és fogyatékossport láthatóságának folyamatos növelése.

Urr Anita, a Magyar Paralimpiai Bizottság főtitkára és a beszélgetés moderátora kiemelte, hogy ezen a téren számos jó gyakorlat kezdődött meg az elmúlt években: 2015 óta fogyatékos sportolói kategóriákban is átadják az Év Sportolója díjakat, 2018-tól kezdődően minden évben megünnepeljük a Magyar Parasport Napját, a Mozgásjavító EGYMI-ben többszáz fő részvételével kerülnek megrendezésre sportágválasztó tanévnyitók, valamint a SPAR Maratonnak is immár hagyományosan részét képezi egy Esélyegyenlőségi Futam.

Az úszósportot – amely eddig a magyar paralimpiai érmek felét hozta hazánknak – Szabó Álmos képviselte, aki Illés Fanni és Pap Bianka edzőjeként a tokiói paralimpia legsikeresebb magyar edzője volt. Korábban egyidejűleg foglalkozott ép és fogyatékossággal élő úszók felkészítésével is, egy ideje azonban kizárólag a paraúszókra koncentrál. Az edzésmunka során a legnagyobb kihívást a sokféle kategória és a nagyban eltérő sebességek összehangolása jelenti, itt lesz a legfontosabb az innováció szerepe.

Az atlétika a legnépszerűbb parasportág, a paralimpiák programján mintegy 160 atlétikai versenyszám szerepel. Nekünk magyaroknak szintén különösen kedves, hiszen az első paralimpiai érmünk is ebben a műfajban született, (dr. Fejes András – 60 m, kerekesszékes hajtás). Emellett a jelenben is jól állunk paraatlétikában – emelte ki Szalma László, Ekler Luca paralimpiai, világ- és Európa-bajnok atlétánk edzője, aki a közelmúltban mesteredzői címmel is gazdagodott a Magyar Edzők Társaságának díjátadó gáláján. Bár a paraatlétika dinamikusan fejlődő sportág, Luca szerencsére képes tartani a szintet, sőt a mezőny fölé is kerülni, amelyben nagy szerepe van annak, hogy Szalma László – kisebb módosításokkal – gyakorlatilag az épek edzésmódszereit alkalmazza rajta. A láthatóság fontosságát szintén hangsúlyozta, hiszen Lucát is a 2016-os riói közvetítés vezette el a parasport világába. Dr. Béres Sándor, a Testnevelési Egyetem Atlétika tanszékének vezetője emellett a tudományos hátterű kutatások és felkészítés fontosságát is hangsúlyozta, kiemelve, hogy az egyetemen egyedülálló módon parasport és paraatlétika tárgyakat is van lehetőségük felvenni a hallgatóknak.

A parajudo a látássérültek sportja, kiemelkedő magyar alakja, Biró Norbert szintén a beszélgetés résztvevője volt. Az athéni paralimpia bronzérmes judokájából a nemzetközi szövetség vezetőjévé, majd a magyar junior férfi válogatott keretedzőjévé vált. Nemzetközi sportvezetőként a nevéhez fűződik a sportág klasszifikációjának reformja, amely révén jóval igazságosabbá vált a versenyzés. Biró Norbert kiemelte, a parajudo sportban a látássérültség valós idejű vizsgálatában és reális megítélésében kiemelt szerepe van a digitális innovációnak, amelyet jelenleg is számos tudományos kutatás támogat világszerte. A klasszifikációval történő „trükközés” egyébként valamennyi parasportágban kihívást jelent, hiszen minél nagyobb fokú sérültségi kategóriába kerül egy sportoló, annál nagyobbak a nyerési esélyei. Így előfordulhat, hogy egyes sportolók „sérültebbnek” próbálják beállítani magukat a valós állapotuknál. Ezt a jelenséget a doppinghoz hasonló komolysággal kell kezelni, hiszen az egyenlő esélyek elvét veszélyezteti. A besorolásban felkészült szakembergárda segíti a nemzetközi szövetségek, paralimpiai bizottságok és versenyrendezők munkáját, ugyanakkor a reális megítélésben a digitális innováció is egyre inkább kulcsszerepet játszik.

A sportegészségügyi szektort a STEPS Budapest Robot Rehabilitációs Központ – személy szerint Andréka Bálint klinikavezető és Pongrácz Ádám funkcionális edző - képviselte a beszélgetésen. A központban alapvetően idegrendszeri sérültek rehabilitációjával, kondicionálásával foglalkoznak, csúcstechnológiás eszközök segítségével. Programjaikon parasportoló is vett már részt, illetve ők maguk is ajánlották már a parasportok kipróbálását a pácienseiknek. Fontos kétirányú együttműködésről van tehát szó, ahol a sportolás is támogatja a felépülést, valamint egy szint után a robottechnológia támogatja a kiemelkedő sportteljesítmények elérését. Sok kérdést is felvet emellett a technológia, a résztvevő edzők szerint ilyen téma például a művégtaggal versenyző sportolók kérdése: sok esetben olyan magas technológiai szintet képviselnek már a művégtagok, ami a technikai sportok irányába viheti el a versenyeket. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az utánpótlás-nevelés területe kihívásokat tartogathat az elkövetkező években. Az információs-digitalizációs korban nehezebb elérni és sportra motiválni a fiatalokat, emellett a parasportban specifikus kihívásként jelentkezik a halmozottan sérült gyermekek esete is, akik számára a fogyatékossport sem biztos, hogy megoldható. Mindemellett bíztató, hogy a párizsi paralimpia vonatkozásában már 17 sportágban vagyunk versenyben a kvótákért, ami nagy fejlődés mind Rióhoz, mind Tokióhoz képest. 

Köszönjük a szervező Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemnek, hogy fórumot biztosított a beszélgetéshez, valamint a konferencia margóján megrendezett Sportinno Kiállításon való részvételünkhöz.