Fontos döntések az orosz és fehérorosz parasportolók ügyében és öt új tagszervezet a paralimpiai családban - interjú Szabó László MPB-elnökkel a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság 2023. évi közgyűléséről

2023. szeptember 27. és 29. között a bahreini Manámában rendezték a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság közgyűlését, amelynek napirendjén többek között az orosz és belorusz sportolók párizsi paralimpián való indulásának kérdése is szerepelt. A tárgyalások eredményeiről Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét kérdeztük.

• 1. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: IPC) 2023. szeptember 29-i határozata értelmében mind Oroszország, mind Belarusz tagságát részlegesen felfüggesztették. Mit jelent ez a fajta felfüggesztés, milyen következményekkel jár a gyakorlatban?

A döntés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság – átmeneti jelleggel - az orosz és belorusz nemzeti paralimpiai bizottságok csaknem összes tagsági jogát felfüggeszti. Például nem szólalhatnak fel és nem szavazhatnak a szervezet találkozóin, nem jelölhetnek tagokat az IPC irányító testületeibe, és nemzetközi versenyeket, eseményeket sem szervezhetnek a többi IPC-tagország versenyzőinek meghívásával. Egy fontos kivétel van csupán, ez pedig az orosz és belorusz sportolók indulási jogára vonatkozik: az orosz és belorusz sportolók (és kísérő személyzetük) részt vehetnek a jövő évi párizsi paralimpián, a világbajnokságokon és regionális versenyeken (pl. Európa-bajnokság), ill. azon 6 sportág versenyein, amelyek tekintetében az IPC nemzetközi sportági szakszövetségként funkcionál. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy ez az engedmény csak az egyéni sportolókra vonatkozik, (tehát csapatokra nem), és a sportolók semmilyen nemzeti jelképet (zászló, címer, himnusz stb.) nem használhatnak, semleges színekben kell indulniuk.

• 2. Kik hoznak meg egy ilyen súlyú döntést? Mivel indokolta az IPC a döntés és az indítvány szükségességét, és milyen támogatottsága volt a közgyűlésben?

Az IPC elnöke, Andrew Parsons a szervezet által kiadott közleményben kifejtette, hogy az indítványt hosszas egyeztetési folyamat és vizsgálat előzte meg az IPC, valamint az orosz és belorusz nemzeti paralimpiai bizottságok között. Az indítvány szükségességét az IPC végül azzal indokolta, hogy az orosz és belorusz bizottságok a kialakult geopolitikai helyzetben nem tudnak eleget tenni az IPC alapokmányában foglalt alapelveknek és kötelezettségeknek. Így például nem tudják biztosítani a nemzeti bizottságok politikailag független működését, a politikai alapú diszkrimináció és az erőszak tilalmát a paralimpiai eszme terjesztése során, valamint a fogyatékos sportolók testi és szellemi épségének megőrzését sem. Emellett a kormányaik agresszor magatartása a paralimpiai eszme legfontosabb alapelvével, a békés egymás mellett élés elvével ellentétes.

Az olimpiai mozgalom csúcsszervével, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal szemben, (amelynek tagjai természetes személyek) az IPC közgyűlésében a tagszervezetek – vagyis a nemzeti paralimpiai bizottságok, az érintett nemzetközi sportági szakszövetségek és a fogyatékossport egyes nemzetközi szervezeteinek – képviselői hoznak döntéseket. Magyarországot a Magyar Paralimpiai Bizottság képviseli.

A részleges felfüggesztésre irányuló döntés nagy támogatottságot élvezett: az orosz nemzeti bizottság részleges felfüggesztését 90-56 arányban (6 tartózkodás mellett), míg a belorusz nemzeti bizottság részleges felfüggesztését 79-57 arányban (9 tartózkodás mellett) szavazták meg a tagok. (A döntéshez elegendő lett volna 50% +1 szavazatnyi támogatottság is). A közgyűlésen ezt megelőzően az esetleges teljes felfüggesztés kérdésében is döntés született, amelyet a tagok többsége nem támogatott. (Ebben az esetben a sportolók még semleges színekben sem indulhatnának a paralimpián).

• 3. Meddig lesz érvényben a részleges felfüggesztés? Az orosz és belorusz nemzeti paralimpiai bizottságok megtámadhatják a közgyűlés döntését? Továbbá lehet hatása, precedens-értéke ennek a döntésnek az olimpiai mozgalom vonatkozásában is?

Az orosz és belorusz nemzeti paralimpiai bizottságoknak jogukban áll fellebbezési kérelmet benyújtani az IPC mellett működő független fellebbviteli bírósághoz, amellyel nagy valószínűség szerint élni is fognak. Amennyiben kérelmük nem hoz eredményt, a részleges felfüggesztés a következő közgyűlés időpontjáig, 2025-ig érvényben marad.

Biztosat egyelőre nem tudhatunk az olimpiák kapcsán, ugyanakkor az fontos körülmény, hogy mind az olimpiai, mind a paralimpiai mozgalomnak célja az egymás felé történő közeledés, a két mozgalom céljainak és eseményeinek összehangolása. Ennek egyik legékesebb példája, hogy immár 1988 óta egy helyszínen rendezik meg az olimpiai és paralimpiai játékokat. Az eszmeiség mellett jelenleg az időbeli közelség miatt is lehetséges, hogy lesz kölcsönhatás a két döntés között: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság soron következő közgyűlésére két hét múlva kerül sor Mumbaiban, ahol szintén megvitatják az orosz és belorusz bizottságok és sportolók kérdését.

• 4. Mit jelent ez a Magyar Paralimpiai Csapat éremesélyei szempontjából?

Az éremesélyek szempontjából elmondhatjuk, hogy nagyságrendileg 10-15%-kal kevesebb érmet tudunk szerezni, ha minden orosz és belorusz sportoló részt vesz, és a tudásszintjének megfelelő teljesítményt nyújt a párizsi paralimpián. (A napi forma persze itt is közbeszólhat, pozitív és negatív irányba egyaránt billentheti számunkra a mérleget). Ugyanakkor fontos látni, hogy az orosz és belorusz sportolók eddig nem vehettek részt a kvalifikációs világversenyeken, így kvótaszerzés szempontjából lényeges hátrányba kerültek a versenytársakhoz képest. A kvótaszerzési esélyeik nagyban függenek majd a nemzetközi sportági szakszövetségek hozzáállásától. (Pl. milyen mértékben hajlandók újabb kvalifikációs versenyeket meghirdetni, mennyiben számít bele ez a meglévő ranglistába, ahol a ranglista helyezés a mérvadó, stb). Az érintett országok kormányainak hozzáállása szintén meghatározó lesz. Számos ország pl. nem ad ki jelenleg vízumot orosz és belorusz állampolgároknak. Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy az orosz és belorusz részvételű versenyszámokban egyes nemzetek versenyzői tiltakozásképp nem állhatnak majd rajthoz. (Lettország például máris jelezte, hogy sportolóik nem fognak együtt versenyezni oroszokkal és beloruszokkal).

• 5. Bár politikai súlya miatt kétségkívül az orosz-belorusz kérdés volt az idei közgyűlés legizgalmasabb pontja, ezen kívül is számos lényeges napirendi pont tekintetében születtek döntések. Melyek ezek közül a legfontosabbak?

Az idei IPC közgyűlésen közel húsz napirendi pontot vitattak meg a tagok, amelyek között szerepelt pl. az IPC költségvetésének elfogadása is. Öt új tagszervezet felvételére is most került sor: Koszovó és Banglades nemzeti paralimpiai bizottsága, Szaúd-Arábia integrált olimpiai és paralimpiai bizottsága, a Nemzetközi Síszövetség (FIS) és a Nemzetközi Biatlonszövetség (IBU) vált az IPC-család tagjává, amelynek létszáma ezzel 208-ra nőtt.

Emellett két díjátadóra is sor került a közgyűlés ideje alatt: a „2023 Para Sport Awards” („Parasport Díjátadó 2023”) keretében a fogyatékossport-mozgalom népszerűsítésében és erősítésében kiemelkedő erőfeszítéseket tevő sportolókat, edzőket, IPC-tagszervezeti képviselőket és önkénteseket díjazták, míg a „Paralympic Order” („Paralimpiai Érdemrend”) kitüntetésben három, az IPC-tagszervezeteknél tevékenykedő sportszakember részesült. A díjazottakról további információ elérhető az IPC honlapján.